A zenetanulás pozitívan hat a gyermekre.

A zenéből, zenetanulásból fakadó nevelő hatást már az ókori görögök is ismerték, és szerencsére ma sincs ez másképp. Amikor Kodály Zoltánt arról kérdezték, mikor érdemes elkezdeni a gyermekek zenei nevelését, azt válaszolta: „9 hónappal a születése előtt”. Majd helyesbített: „Pontosabban kilenc hónappal az édesanya születése előtt.

A zenetanulás hasznos, fontos, sőt, mi több, jó lenne, ha mindenki élne vele. Hogy miért? Mert kizárólag jó hatásai vannak a gyermekekre és a felnőttekre egyaránt!

A hangszeres zenetanulás pozitív változásokat okoz az agy bizonyos területein, ezáltal javulnak a mentális képességek: a hangszeren való játék fejleszti az összpontosítást, a koncentrációt és pozitívan hat a memóriára – a nyelvtanulásban is!

A zenetanulás hatására javul a kicsik felfogóképessége, memóriája és összpontosítási készsége, melyek jobb tanulmányi eredményhez vezetnek.

De a folyamat a gyermekek „egészére” hat: a zenetanulás fejleszti az ügyességet, az önuralmat, az akaratot, a kitartást és a figyelmet. A zene hatására a gyermekek érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válnak, miközben érzelemviláguk színesedik, elmélyültebbé válik. A zenetanulás olyan sikerélményeket adhat, melyek által oldódhat a gyermekek szorongása és gátlásossága.

A szakkör alapvető célja a zene megszerettetése, a ritmuskészség, a zenei hallás fejlesztése.

A furulyázással rövid idő alatt megszerezhetik a gyermekek a zenei alapműveltséget és a muzsikálás örömét.

A hangszeren való játéktudás, együtt zenélés egyik leghatékonyabb eszköze a kreativitás fejlődésének, a harmonikus személyiségfejlődésnek.

Legfontosabb tevékenységünknek azt tartom, hogy a gyermekek megismerkedjenek a furulyázás alapjaival. Az iskolában tanult népdalokat, gyermekdalokat tanulják furulyázni.

A furulya lyukainak precíz lefedése fejleszti az ujjak finommozgását, ez pedig megkönnyíti az írást.

Kodály Zoltán gondolatai a zenetanulásról: