HATÁRTALANUL!

Magyar történelmi és kulturális kincsek nyomában, Szlovéniában és Horvátországban

pályázat Hársfadombon

     1.nap

Indulás: május 1.  7:20, Mány, Leimen Ház

Első megálló Csáktornya volt. A város legfontosabb látnivalója a szép, árnyas parkban fekvő várkastély. Elődjét, egy lakótornyot Csáky Demeter emeltette a 13. században. Valószínűleg a település erről a toronyról kapta a nevét. Az erődítmény- és kastélykomplexum több nemes tulajdonában is volt, 1546-ban a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós lett a vár ura. A kastély parkjában látható kidőlt, kiszáradt fát még ebből az időből származtatják.

A városban a csáktornyai ferences templom előtt Szent Jeromos szlavóniai származású szent szobra áll, melynek ujját jószerencsénk reményében mi is megérintettük.

Következő megállónk Varasd. A város 10 évig Horvátország fővárosa volt. Itt az Erdődyek várkastélyát tekintettük meg.

Szállásunkra Crikvenicába / Pension Mudrazija/ késő délután érkeztünk. Nagyon készültünk a tengerparti fürdőzésre, de sajnos a hűvös időjárás és az eső miatt elmaradt a „klasszikus” strandolás. Ennek ellenére lesétáltunk a partra, és vizesek is lettünk…

2. nap

Első úticélunk Fiumében Tersatto (Frangepánok XIII. század) vára volt. A várhoz közel áll az ország egyik legrégibb Mária-kegyhelye egy szép katolikus templomban. A templommal szemben áll II. János Pál pápa szobra. A városba a zarándokok lépcsőjén ereszkedtünk le. A kikötővel szemben található Baross emléktáblára szalagot kötöttünk. A történelmi belvárosban a Korzón sétáltunk. Érdekes élmény volt a hatalmas piac is, ahol külön csarnokban válogathatnak a vásárlók a tenger kincseiből /halpiac/.

Lungomaren, Abbázia sétányáról csodálhattuk meg a számtalan szebbnél szebb épületeket, palotákat, melyek az akkori tehetősebb családok számára épültek. Megtudtuk, hogy ez volt Ferenc Józsefnek is a kedvenc sétánya. A Lungomare összeköti a festői városokat a Kvarner-öböl mentén: Voloskót, Opatiját, Ičićit, Ikát és Lovrant.

A kirándulás következő állomása Omisalj volt a Krk szigeten, melyre a szárazföldről a Krk hídon keresztül érkeztünk. A kikötőből indulva az Adrián másfél órás hajókiránduláson vettünk részt. Így a vízről is láthattuk a Krk-sziget hídját, Kraljevica városát, a Zrínyi-Frangepán kastélyt és az öblöt.

3. nap

Reggelre végre kitisztult az ég, elállt az eső. Reggeli után lesétáltunk a tengerpartra. Ezután

Zagrab felé indultunk. Útközben a hegyeken átkelve megcsodálhattuk a Dinári-hegység hatalmas szikláit és mély völgyeit. A hegyen átkelve defektet kapott a buszunk. Szerencsére gyorsan jött a segítség. A helyi autómentőknek köszönhetően rövid kényszerpihenő után folytathattuk utunkat Zagrabba, ahol a Liszt Ferenc Intézetben már várták a csoportunkat.  Az intézet kultúrattaséja a magyar kultúra helyi népszerűsítésének lehetőségeiről mesélt, mely után városnézésre indultunk. A földrengés miatt megrongálódott Székesegyházat és a Szent Márk templomot is felkerestük. Utóbbi templom tetején Horvátország és Zágráb címere volt látható Zsolnai cserepekből. Ezen a téren található a horvát Szábor, az országgyűlés. Lesétáltunk a Jellasics-térre, ahol Jellasics lovas szobra áll.

Szállásunk Samoborban volt, a Youth Hostelben.

4. nap

Szlovénia legrégebbi városába, a Dráva partján elterülő Ptuj városkába utaztunk. Ptuj legfontosabb látnivalója a vár, amely a XV. században rövid ideig Mátyás uralma alá is tartozott.

A vármúzeumban a korabeli festmények mellett hangszerkiállítást és egy néprajzi kiállítást is megnéztünk, ahol a mohácsi busójárás maskaráihoz hasonlító maszkokat és állatbőrből készült jelmezeket is láthattunk. Ezekben a maskarákban űzik itt a telet. A ptuji kurentjárás (Kurentovanje na Ptuju) 2017-ben felkerült az UNESCO szellemi örökség listájára.

Rövid sétát tettünk a történelmi belvárosban, majd folytattuk utunkat Bántornyára.

A település egyik ékessége, és minden bizonnyal legismertebb nevezetessége a román és a gótikus stílus jegyeit hordozó középkori templom. A templomot belülről Aquila János freskói díszítik. A freskók közül a legértékesebb a Szent László legenda falképsora.  Közvetlen mellette áll a Bánffy-család XVIII. században épült kápolnája.

Szlovéniában, a magyar határtól mindössze 10 km-re Dobronakban van Közép-Európa egyetlen orchideatermesztője, az Ocean Orchids orchidea farm. A számtalan orchidea fajta megtekintése mellett egy hatalmas trópusi kert is látogatható. A helyben termesztett vanília növény -melyből fagylalt is készül- a farm büszkesége.

Bakónaki-tó volt a következő állomásunk. Ez egy különleges hely, ahol a természet szépsége mellett gyógyító energiákat is érezhettünk a bemért energiamezőkön. Ittunk a szent Vid kápolnája mellett lévő forrás vizéből.

Szállásunk Csesztregen a Tölgyfaliget Vendégházban volt. A több hektáros parkban körbe sétáltuk a tavat, és kipróbálhattuk a szabadidőparkba telepített erőfejlesztőket.

5. nap

Szlovéniában Türke határában található a hármashatár-kő, amit a trianoni békeszerződés után emelt Felsőszölnök, Tóka, Türke a három ország (Jugoszlávia, Ausztria és Magyarország) közé. A magyar oldala ma is Magyarország legnyugatibb pontja.

Felsőlendva: A felsőlendvai vár (szlovén nyelven Grad) Szlovénia legnagyobb kiterjedésű várépülete, amely a XII. századtól a XIX. századig magyar nemesi családok tulajdona volt. 1995-től renoválták, a várat egy természeti park veszi körül. A várban kézműves műhelyeket, a kápolnát, a dísztermet láthattunk. Megtudtuk, hogy a felújított szárnyban turisták számára apartmanok is bérelhetők.

Lendván első megállónk a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet volt, mely 1994-ben kezdte el munkáját azzal a céllal, hogy a muravidéki magyar közösségnek a kulturális életét koordinálja. Segítse az egyetemes magyar kulturális értékek megőrzését és népszerűsítését. Kulturális programokat szerveznek, segítik megerősíteni a magyar közösség nemzeti öntudatát.

Lendván megtekintettük a Bánffy-Eszterházy kastélyt is, mely a lendvai Galériának és Múzeumnak ad otthont. Van itt értékes néprajzi gyűjtemény, ahol a míves hetési szőttesek és hímzések világával ismerkedhetünk meg, s a büszke utódok Lendva híres szülöttének, Zala György szobrászművésznek is szenteltek egy emlékszobát.

Utolsó megállóként a Szentháromság-kápolnához mentünk fel.

A kápolna a szőlőhegyen áll, 1727–1728-ban épült, ahol Hadik Mihály múmiáját tekinthettük meg. A lendvai Szőlőhegyen 2015 óta kilátó is van Vinarium-torony néven. A kilátót idő hiányában már csak lentről nézhettük meg.

Utazásunk Mányon ért véget május 5-én, pénteken este 21 óra után.