Határtalanul! 2026 - Felföld legjava

Rendhagyó tanóra

Rendhagyó órákon vettünk részt 2026. április hónapban a hetedik osztályos tanulókkal. Földrajz órán a Felvidékkel, a mai Szlovákiával. Kikerestük a térképen, a fővárosát, területét, népességét tisztáztuk. Rövid történetét, megalakulását áttekintettük. Közös pénzét, a határátlépés egyszerűségét. A programokhoz köthető kerületeket jobban megismertük. Megbeszéltük Szlovákia természeti értékeit, a tájait. A felvidéki barangoláson felkeresni szándékozott helyekkel ismerkedtünk a térképen, és képek segítségével. A rendhagyó történelem órán megbeszéltük Trianon jelentőséget, a történelmi Magyarország átalakulását, a részekre szétesést. A felvidéki magyarok elmúlt 100 év történetét, helyzetét megismertük. A határon túli magyarok számát, elhelyezkedését, alakulását. A határtalanul program helyszíneit megbeszéltük: Andrássy család történetét, Betlér kastély és Krasznahorka várát. Késmárk és a Thököly család kapcsolatát. Lőcse közékkori városát, Ótátrafüred létrejöttét. Füleki várról és a Barantavölgyről is ejtettünk néhány szót. A barangoló digitális gyakorló feladatokat is megoldottunk: Krasznahorka labirintusából kitaláltunk, Krasznahorka várát mozaikból sikerült kiraknunk, és Késmárkon is jártunk Thököly Imre fejedelem életével ismerkedtünk, a gyakorló feladatokat megoldottuk.

 

Rendhagyó tanóra a Magyarság Háza szervezésében

December 11-én utaztunk fel az osztályommal a budapesti Magyarság Házába, hogy részt vehessünk egy rendhagyó történelem órán. A "Házba" belépve egy művészi galéria fogadott minket, ahol több magyar alkotó képei és szobrai voltak elhelyezve. Az óra igen interaktív volt, sok kérdést tett fel a vendéglátó hölgy a diákoknak, amire többnyire tudtak is válaszolni. Bemutatta a trianoni békeszerződés által létrejött új határokat, mennyi lakosát és területét vesztette el az ország. Az óra végén pár diáknak nagy építőkockából kellett kirakni Felvidék térképét.

 

Felföld legjava

Kora reggeli indulás után már a 21-es főúton haladva hallgattuk meg a „Nélküled” című számot az út és a gumiabroncsok hangszerelésével. Hanván megkoszorúztuk Tompa Mihály síremlékét, majd egy kis séta árán megnéztük a szilicei jégbarlangot; amiben szerencsénkre tényleg volt még jég. A szállásunk elfoglalása után, Imrikfalván egy rövid sétával zártuk a napot a tó körül.

Második napunkon reggeli után a gyönyörű sztracneai kanyonban indult, egy tanösvényen. Igazán lenyűgöző volt a természetnek olyan részén járni, ami szinte érintetlen. Ezután megnéztük az Etelka Hutát, amit a vasgróf építtetett, majd az Andrássy kastélyparki séta után megnéztük magát a kastélyt is. A keménymaggal visszatérve a Imrikfalvára, bevettük a hegyeket, és megmásztuk a Zejmarska szurdokot.

Harmadik reggelen már elkélt az ébresztő, merültek az elemek. Első állomásunk Lőcsén volt, az óvárosban. Megcsodáltuk a Thurzó házat és a Jakab templomot, és bementünk szétnézni a városházába is. A Magas Tátrában felmentünk a fogaskerekűvel a Tarajka csúcshoz, majd ott leereszkedve a bátrabbakkal készítettünk egy képet a zúgónál. Ezután a Csorba-tó felé vettük az irányunkat, ami lenyűgöző látványt nyújtott a hófödte csúcsokkal a háttérben.

Negyedik napunk sikerült a legizgalmasabbra, és legemlékezetesebbre. Késmárkon megkoszorúztuk Thököly Imre lovasszobrát kétszer is, majd játszottunk egy élőbábus sakkpartit a vár udvarán. A zdiari lombkoronasétányhoz libegő kabinokkal mentünk fel, ahol mindenki maradandó élménnyel gazdagodott. A sétány néhol 24 méter magasságban vezetett minket körbe a 32 méter magas kilátótoronyhoz, ahol Pazar kilátás volt a Magas-Tátra hegyeire. Itt egy kifeszített hálón át lehetett sétálni azoknak, akiknek volt elég bátorsága, majd a legelszántabbak a 67 méter hosszúságú csúzdán jutottak vissza a torony aljához röpke 3 másodperc alatt. Itt még nem ért véget a kalandunk, vízre szálltunk és meghódítottuk a Dunajec folyót két tutajjal. A szállásra visszavezető utat és jól megérdemelt játszóterezéssel indítottuk.

Utolsó, ötödik napunkon a Murányi-fennsíkot céloztuk elsőnek meg, ahol ürgéket és szamarakat etettünk kézből, a szerencsésebbek macskabaglyot is tudtak simogatni. Pelsőcön meglátogattuk a helyi általános iskolát, és egy nagyon intenzív bemutatót kaptunk a helyi református templomról. Ezután Rimaszombaton találkoztunk a JúniusFeszt főszervezőjével, aki bemutatta, hogyan néztek ki az elmúlt évek fesztiváljai.

 

Témanap szervezése a nemzeti összetartozás témájában

A témanap keretén belül a hetedikes fiúk vállalták, hogy a felső tagozatos diáktársaiknak tartanak egy élménybeszámoló órát a Határtalanul! kirándulásukról. Ehhez közösen készítettek egy diasort, amiben az áltatluk és a tanárok által készítettek képek szerepeltek. Az előadások során kiemelték, hogy mennyire jó volt látni olyan helyeket, melyek Magyarország részét képezték, és milyen sok élménnyel gazdagodtak ez alatt a pár nap alatt.