Betakarítási ünnep

A betakarítási ünnep - Erntedankfest a magyarországi németek hagyományainak egyik fontos eseménye, amelyet iskolánkban is rendszeresen megünneplünk, általában szeptember végén, vagy októberben a betakarítási időszak végén.

Az ünnep célja, hogy tanulóink megismerkedjenek a természet ajándékaival, a betakarítás jelentőségével, valamint a hála kifejezésének fontosságával.

Az Erntedankfest-et általában projektnapok / - délutánok keretein belül tartjuk. Minden alkalommal őszi termények – gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék állnak a középpontban, melyeket változatos, játékos feladatadással (kézműves foglalkozások, online és offline kvízfeladatok, sport, népi játékok, tánc), ételkóstolóval, a terményekhez kapcsolódó ismertetőkkel és együtt felelevenített, hagyományos mezőgazdasági munkákkal hozunk közelebb diákjainkhoz.  

Az esemény mindig közösségépítő szerepet tölt be és hozzájárul a német nemzetiségi hagyományok megőrzéséhez.

Erntedankfest

Das Erntedankfest ist ein wichtiges Ereignis in der Tradition der Ungarndeutschen, das wir auch in unserer Schule, in der Regel Ende September oder im Oktober, nach Abschluss der Erntezeit regelmäßig feiern.

Ziel des Festes ist es, unseren SchülerInnen die Gaben der Natur, die Bedeutung der Ernte und die Wichtigkeit des Dankes näherzubringen.

Das Erntedankfest findet im Rahmen von Projekttagen/-nachmittagen statt. Im Mittelpunkt stehen jedes Mal Herbstfrüchten – Obst, Gemüse, Getreide –, die wir unseren Schülern mit abwechslungsreichen, spielerischen Aufgaben (Bastelarbeiten, Online- und Offline-Quizaufgaben, Sport, Volksspiele, Tanz), Verkostungen, Informationen zu den Erzeugnissen und gemeinsam aufgeführten traditionellen landwirtschaftlichen Arbeiten näher.

Die Veranstaltung hat immer eine gemeinschaftsfördernde Funktion und trägt zur Bewahrung der ungarndeutschen Traditionen bei.

Szüreti felvonulás

Községünkben immár több, mint 100 évre visszatekintő hagyománya van a szüreti felvonulásnak. A falu apraja-nagyja mindig nagy örömmel és izgatottsággal készül a generációkon átívelő, hagyományos, szüreti felvonulásra és azon fiatalok közös táncára az esti bálban, akik már befejezték az általános iskolát.

A helyi fiatalság kiváltsága és kötelessége is, évről-évre feldíszíteni a fogatokat, felölteni a hímzett, bordó bársony mellényeket és pártákat, a nemzeti színű szalaggal díszített szoknyát és kötényt, a bőgatyát, a sujtásos kabátot, a fekete kalapot és a bőrcsizmákra erősített sarkantyúkat.

A csőszök és csőszleányok együtt díszítik fel a művelődési házat és a bálban hangos sípszóval jelzik, ha a vendégek közül valaki „lop” a felfüggesztett, őszi terményekből. A bíró és a bíróné igazságot tesznek és megbírságolják a „tettest”.

Az utóbbi években igazi közösségi eseménnyé vált a felvonulás, melyhez kínálópont felállításával és egy feldíszített kocsival a tantestület, a szülők és a diákközösség tagjai is nagy örömmel csatlakoznak.

 Búcsú

A mányi búcsú a község egyik legfontosabb hagyományos ünnepe, amely szorosan kapcsolódik a település templomának védőszentjéhez, Szűz Máriához. A búcsú eredete katolikus vallási hagyományokra vezethető vissza. Ezen a napon a templom felszentelésére és védőszentjére emlékeztek.

A vallási eseményt világi elemek is kiegészítették. A búcsúba nemcsak a helybeliek, hanem a környező falvak lakói is ellátogattak. Az ünnepi mise után vásár, mulatság, vendéglátás, zenés-táncos alkalmak várták az embereket. A családok számára a búcsú kiemelt esemény volt, amkor a falu megtelt rokonokkal, ismerősökkel, rég nem látott barátokkal.

A búcsú megőrizte közösségformáló szerepét és ma is a hagyományok, a vallásos értékek és a helyi identitás fontos kifejezője. Az ünnep egyszerre jelenti a múlt tiszteletét és a közösségi összetartozás megélését.

Kirchweih

Das Maaner Kirchweih ist eines der wichtigsten traditionellen Feste der Gemeinde, das eng mit der Schutzpatronin der Kirche, der Jungfrau Maria, verbunden ist. Der Ursprung des Festes geht auf katholische religiöse Traditionen zurück. An diesem Tag wurde der Weihe der Kirche und ihrer Schutzpatronin gedacht.

Das religiöse Ereignis wurde durch weltliche Elemente ergänzt. Das Fest wurde nicht nur von den Einwohnern, sondern auch von den Bewohnern der umliegenden Dörfer besucht. Nach der Festmesse erwarteten die Menschen ein Jahrmarkt, Unterhaltung, Gastronomie sowie Musik- und Tanzveranstaltungen. Für die Familien war das Fest ein besonderes Ereignis, bei dem sich das Dorf mit Verwandten, Bekannten und lang nicht gesehenen Freunden füllte.

Márton nap

Szent Márton a 4. században élt, római katona volt. A legenda szerint egy hideg, téli éjszakán kettévágta köpenyét és felét egy fázó koldusnak adta. Álmában aztán Jézust látta a koldus képeben. Ez az élmény mélyen megérintette, ezért megkeresztelkedett, elhagyta a katonaságot, és szerzetes lett. Később Tours püspökévé választották, és egész életét a szegények segítésének, valamint a keresztény hit terjesztésének szentelte.

Márton azonban szerény ember volt és nem akart püspök lenni, ezért elbújt egy libaólban. A ludak hangos gágogásukkal azonban elárulták a rejtekhelyét, így megtalálták és mégis püspökké választották. Így kapcsolódik Szent Márton ünnepéhez a liba alakja és a libaevés hagyománya.

November 11-én, Márton napon iskolánk diákjai is lámpást készítenek és a sötétség beálltával felvonulnak a faluban. A lámpás felvonulás is Szent Márton példájához kapcsolódik, mert ő a szeretet és a segítségnyújtás „fényét” vitte az emberek közé. A lámpások pici fényei a jóságot, az önzetlenséget és a hit világosságát jelképezik, melyek Szent Márton cselekedeteiben is megmutatkoztak.

Martinstag

Der heilige Martin lebte im 4. Jahrhundert und war römischer Soldat. Der Legende nach teilte er in einer kalten Winternacht seinen Mantel und gab die Hälfte davon einem frierenden Bettler. In seinem Traum sah er dann Jesus in Gestalt des Bettlers. Dieses Erlebnis berührte ihn sehr tief, er ließ sich taufen, verließ das Militär und wurde Mönch. Später wurde er zum Bischof von Tours gewählt und widmete sein ganzes Leben der Hilfe für die Armen und der Verbreitung des christlichen Glaubens.

Martin war aber ein bescheidener Mensch und wollte kein Bischof werden, deshalb versteckte er sich in einem Gänsehaus. Die Gänse verrieten aber ihn mit ihrem lauten Schnattern, sodass man ihn fand und doch zum Bischof wählte. So hängt die Figur der Gans und die Tradition des Gänseessens mit dem Fest des Heiligen Martin zusammen.

Am 11. November, dem Martinstag, basteln auch unsere Schüler Laternen und ziehen, wenn es schon dunkel ist, durch das Dorf. Der Laternenumzug steht auch in Verbindung mit dem Beispiel des Heiligen Martin, denn er brachte den Menschen das „Licht” der Liebe und der Hilfsbereitschaft. Die kleinen Lichter der Laternen symbolisieren Güte, Selbstlosigkeit und den Glanz des Glaubens, die sich auch in den Taten des Heiligen Martin widerspiegeln.

Ádvent, Luca nap, karácsony

A karácsonyra való készülődés, a 4 hetes várakozás különleges hangulatot hoz minden évben a szürke hétköznapokba.

A „gyertyagyújtó” alkalmakra péntekenként gyűlik össze az iskola közössége és verssel, mesével, zenével, közös énekléssel készülünk együtt a szeretet ünnepére.

Készülődés közben nem felejtkezünk el a magyarországi németek hagyományairól sem. December 4-én, Barbara, Borbála napján gyümölcsfaágat teszünk vízbe, Luca napján pedig játszóház keretein belül tartjuk élteben és adjuk tovább - a mai emberek szemével babonaságnak tűnő, elődeink számára azonban az isteni magasságokkal összekötő termény-, pár- időjárásjósló praktikákat. Luca-búzát ültetünk, Luca-naptárt és hagyományos gyermekjátékokat készítünk.

A téli szünet előtti utolsó napon hagyományaink szerint az iskola 2. osztályosai karácsonyi műsort adnak, az 5. osztályosok pedig előadják a betlehemes helyi, német nyelvű változatát a Christkindl-t.

Advent, Luzientag, Weihnachten, Christkindl

Die Vorbereitungen auf Weihnachten und die vierwöchige Wartezeit bringen jedes Jahr eine besondere Stimmung in den grauen Alltag.

Jeden Freitag zünden wir zusammen eine neue Kerze am Adventskranz an. An diesen Anlässen versammelt sich die Schulgemeinschaft und bereitet sich mit Gedichten, Märchen, Musik und gemeinsamem Singen auf das Fest der Liebe vor.

Bei den Vorbereitungen vergessen wir auch unsere Traditionen nicht. Am 4. Dezember, dem Tag der Heiligen Barbara, legen wir einen Obstbaumzweig ins Wasser, und am Tag des Heiligen Luzie halten wir im Rahmen des Spielhauses, die aus heutiger Sicht abergläubisch anmutenden, für unsere Vorfahren jedoch mit den göttlichen Höhen verbundenen Praktiken der Ernte-, Paar- und Wettervorhersage am Leben und geben sie weiter. Wir pflanzen Luzie-Weizen, basteln einen Luzie-Kalender und traditionelle Kinderspielzeuge.

Am letzten Tag vor den Winterferien geben die Zweitklässler der Schule gemäß unserer Tradition ein Weihnachtsprogramm, während die Fünftklässler eine lokale, deutschsprachige Version des Christkindls aufführen.